5. fejezet
2014. január 13. at 9:10
5. Sors
- Gábor... félek hogy az a ló nem fog felépülni.
- Nem lehet valamit csinálni? Speciális kezelés vagy...
Az állatorvos Gáborék lakásában beszélték meg mit is tegyenek. A lányok ezt nem hallhatták, ők még Nancynél voltak.
A kanca már jobban tűrte a fájdalmat, jeges borogatás segített neki. Ha fekve is, de evett egy kis szénát. Kata lova mellett ült és simogatta. Bori és a többiek is aggódtak a lóéért. De az övéiket sem hanyagolhatták el. Felváltva mentek ki lovaikhoz és vezették be őket a karámba. Miután az állatorvos megvizsgálta a lovat, a lányok leszerszámozták sajátjaikat.
~*~*~*~*~
- Most magamra hagynátok vele?- sóhajtotta Kata.
A lányok kimentek az istállóból, át lovaikhoz.
- Nancy... kérlek gyógyulj meg... Utána eladlak a közelbe egy jó helyre... Kérlek, csak ne add fel és meggyógyulsz! Ígérem...
Kata újra sírni kezdett, ráborult a ló nyakára. Hibásnak érezte magát, de ez valójában senki hibája sem volt. Egy ló bármikor,. bárhol megijedhet bármitől vagy épp' bárkitől. A történteken nem lehet már változtatni , csak reménykedni.
- Mit gondoltok? Kata mit csinál majd ha Nancyn nem lehet majd lovagolni?- kérdezte Andi.
- Majd "bele szeret" egy másik lóba, miután megismeri. Persze kegyetlen amit mondok, de sosem volt tartós kapcsolata egy lóval sem.-mondta Évi.
- Igaz... mindig az újabb és újabb lovak tetszettek neki... Szerintem Nancyt eladja és vesz egy másikat...- folytatta Izabella.
- Komolyan? Ilyen lenne ő? Hát akkor csak a lovat kell sajnálni.. bocs hogy ezt mondom...- mondta Bogi.
A lányok lovaiknál voltak hátul egy karámban. Közel a fekete ménhez. Niki oda akart menni hozzá, de akkor kiderül hogy ült már rajt. Nem szerette volna, ha hazugnak gondolják a többiek. Nem olyan lány volt, aki a rivalda fénybe vágyott.
- Melissa... Gyere...- hívta a lovát Zsófi.
A haflingi oda sétált gazdájához és halkan horkantott egyet, majd hozzá bújt a lányhoz. A többiek simogatták lovaikat. Az istállóból senki sem hallott semmit.
- Nem ülünk fel?-kérdezte Réka.
Majd felpattant Aira hátára. A kanca ügetni kezdett, lovasa pedig megfogta sörényét.
A többiek is követték őket. Topjoy először nem értette gazdáját, miért ül fel rá felszerelés nélkül. De pár perc múlva már ő is ügetve hordozta lovasát. Zoé felszabadultabb volt mint máskor. Nem törekedett arra, hogy a legjobb vagy legmenőbb legyen valamiben is. Egyszerűen élvezte ezt a napot a barátnőivel.
Angi is felült kancájára, de a vakság miatt kellett egy idomítópálca , hogy a lovat irányítsa. Ha gödör vagy emelkedés volt előttük, a lány csak megérintette Lucky lábát és vezényszavakat mondott neki. Bíztak egymásban, de annyira hogy olyat még nem látott az Öreg Tölgy. Mintha csak ménes társak lettek volna.
Maya lova Délceg vágtatott volna, de a lány vissza fogta, nehogy elcsússzanak a fel locsolt talajon. A karámban az a sok ló is kevésnek tűnt, hatalmas méretei miatt.
Evelin és Lady, Niki felé közelítettek. Lord Avaloon felemelte fejét mikor a kancát meglátta. Egymás mellé álltak, Evelin pedig a lány felé fordult.
- Menj oda! Tudom hogy azt akarod...- suttogta mosolyogva.
Niki kérdőn nézett barátnőjére, de aztán megértette mire is gondolt. Memphistora...
- Mi? Dehogy is... Nem gondolod hogy hazugságnak vennék fel?
- Ez nem hazugság... Egy titok!És most alkalmas lenne elárulni, vagyis megmutatni. Nézd azt a lovat, rád vár! Gyerünk, Lordit pedig elszórakoztatom...
Niki mosolyogva bólintott és lecsúszott lováról. Memphisto csak ugyan várt rá, amióta kint voltak csak őket figyelte. A többiek nem vették észre hogy a lány kiment.
- Figyeljetek! Niki régóta dolgozik azzal a lóval..-mondta Evelin.
A lányok ámulva néztek a karám felé. Memphisto elállt a lány elől hogy bemászhasson hozzá. A ló horkantással köszönt neki. és Niki tenyerét szimatolta. A lány szőke hajára a nap arany fénnyel vetődött. Minden mozdulattal közelebb kerültek egymáshoz, jobban bíztak a másikban.
- Mindjárt felül rá... Csodálatos!-suttogta Evelin.
Niki lassan közelített Memphisto hátához. Óvatosan felnyúlt a mén hátára. És felugrott a lóra. Megfogta a sörényt. Niki csettintett a nyelvével és ügetni kezdett a feketével. Körbe-körbe a "suttogó" karámban. Fantasztikus mozgása volt a ménnek, könnyed és ritmikus.
- Megcsinálta!-ámuldozott Kyra.
- Eszméletlen!-kiáltott Zoé.
Niki vágtára sarkallta Memphistot, szabadon száguldottak. A lány karjait kitárta és szinte repült a ló hátán. A paták porfelhőt hagytak maguk után, ami igazán csodálatossá tette ezt a pár percet.
A többiek lovaik hátán ültek és a karám kerítésénél figyelték barátnőjüket. Mire lépteket hallottak maguk mögül. Megfordultak és látták ahogy Kata indul feléjük. Még csak nem is intett a lányoknak, bámulta ahogy Niki vágtat a fekete ménnel. Izabella kiolvasta a lány gondolatait. "Bár megkaphatnám azt a lovat Nancy helyett..." mosolygott Iza. Gonosz gondolat volt hogy ilyen gyorsan ott hagyná a kancát. De szinte pontos volt ez a jóslat.
Kata gyors léptekre váltott, szemeiben szomorúságnak már nyoma sem volt, még mindig Memphistot bámulta. Mikor a lányokhoz ért, Kyra lovához állt. A kanca tűrte hogy még egy lány ült a hátára. Csak csendben figyeltek a körkarámra.
- Milyen szép ló!-ámult Kata.- Szinte tökéletes!
- Hidd el borsos árat kérhetnek érte... De gondolom Nancy kiteszi a felét ha kolbásznak adod el.-vágta hozzá Izabella.
- Mi van? Nekem nem kell ez a ló, csak meg dicsértem!
- Persze... Inkább ápold az ex szerelmed... Nancy örülne egy kis finomságnak.-csatlakozott Évi.- Bár úgysem tűrne meg más ló a hátán.. Én maradnék a helyedben Nancynél!
Még ezen mondat befejezése előtt Kata eltűnt az istállóban. Arca elvörösödött, fejét lehajtva rohant el. Egész biztos megsértődött és dühös lett a "barátaira". "Pedig ez az igazság!" beszélték később a lányok
- Melissa... Gyere...- hívta a lovát Zsófi.
A haflingi oda sétált gazdájához és halkan horkantott egyet, majd hozzá bújt a lányhoz. A többiek simogatták lovaikat. Az istállóból senki sem hallott semmit.
- Nem ülünk fel?-kérdezte Réka.
Majd felpattant Aira hátára. A kanca ügetni kezdett, lovasa pedig megfogta sörényét.
A többiek is követték őket. Topjoy először nem értette gazdáját, miért ül fel rá felszerelés nélkül. De pár perc múlva már ő is ügetve hordozta lovasát. Zoé felszabadultabb volt mint máskor. Nem törekedett arra, hogy a legjobb vagy legmenőbb legyen valamiben is. Egyszerűen élvezte ezt a napot a barátnőivel.
Angi is felült kancájára, de a vakság miatt kellett egy idomítópálca , hogy a lovat irányítsa. Ha gödör vagy emelkedés volt előttük, a lány csak megérintette Lucky lábát és vezényszavakat mondott neki. Bíztak egymásban, de annyira hogy olyat még nem látott az Öreg Tölgy. Mintha csak ménes társak lettek volna.
Maya lova Délceg vágtatott volna, de a lány vissza fogta, nehogy elcsússzanak a fel locsolt talajon. A karámban az a sok ló is kevésnek tűnt, hatalmas méretei miatt.
Evelin és Lady, Niki felé közelítettek. Lord Avaloon felemelte fejét mikor a kancát meglátta. Egymás mellé álltak, Evelin pedig a lány felé fordult.
- Menj oda! Tudom hogy azt akarod...- suttogta mosolyogva.
Niki kérdőn nézett barátnőjére, de aztán megértette mire is gondolt. Memphistora...
- Mi? Dehogy is... Nem gondolod hogy hazugságnak vennék fel?
- Ez nem hazugság... Egy titok!És most alkalmas lenne elárulni, vagyis megmutatni. Nézd azt a lovat, rád vár! Gyerünk, Lordit pedig elszórakoztatom...
Niki mosolyogva bólintott és lecsúszott lováról. Memphisto csak ugyan várt rá, amióta kint voltak csak őket figyelte. A többiek nem vették észre hogy a lány kiment.
- Figyeljetek! Niki régóta dolgozik azzal a lóval..-mondta Evelin.
A lányok ámulva néztek a karám felé. Memphisto elállt a lány elől hogy bemászhasson hozzá. A ló horkantással köszönt neki. és Niki tenyerét szimatolta. A lány szőke hajára a nap arany fénnyel vetődött. Minden mozdulattal közelebb kerültek egymáshoz, jobban bíztak a másikban.
- Mindjárt felül rá... Csodálatos!-suttogta Evelin.
Niki lassan közelített Memphisto hátához. Óvatosan felnyúlt a mén hátára. És felugrott a lóra. Megfogta a sörényt. Niki csettintett a nyelvével és ügetni kezdett a feketével. Körbe-körbe a "suttogó" karámban. Fantasztikus mozgása volt a ménnek, könnyed és ritmikus.
- Megcsinálta!-ámuldozott Kyra.
- Eszméletlen!-kiáltott Zoé.
Niki vágtára sarkallta Memphistot, szabadon száguldottak. A lány karjait kitárta és szinte repült a ló hátán. A paták porfelhőt hagytak maguk után, ami igazán csodálatossá tette ezt a pár percet.
A többiek lovaik hátán ültek és a karám kerítésénél figyelték barátnőjüket. Mire lépteket hallottak maguk mögül. Megfordultak és látták ahogy Kata indul feléjük. Még csak nem is intett a lányoknak, bámulta ahogy Niki vágtat a fekete ménnel. Izabella kiolvasta a lány gondolatait. "Bár megkaphatnám azt a lovat Nancy helyett..." mosolygott Iza. Gonosz gondolat volt hogy ilyen gyorsan ott hagyná a kancát. De szinte pontos volt ez a jóslat.
Kata gyors léptekre váltott, szemeiben szomorúságnak már nyoma sem volt, még mindig Memphistot bámulta. Mikor a lányokhoz ért, Kyra lovához állt. A kanca tűrte hogy még egy lány ült a hátára. Csak csendben figyeltek a körkarámra.
- Milyen szép ló!-ámult Kata.- Szinte tökéletes!
- Hidd el borsos árat kérhetnek érte... De gondolom Nancy kiteszi a felét ha kolbásznak adod el.-vágta hozzá Izabella.
- Mi van? Nekem nem kell ez a ló, csak meg dicsértem!
- Persze... Inkább ápold az ex szerelmed... Nancy örülne egy kis finomságnak.-csatlakozott Évi.- Bár úgysem tűrne meg más ló a hátán.. Én maradnék a helyedben Nancynél!
Még ezen mondat befejezése előtt Kata eltűnt az istállóban. Arca elvörösödött, fejét lehajtva rohant el. Egész biztos megsértődött és dühös lett a "barátaira". "Pedig ez az igazság!" beszélték később a lányok
~*~*~*~*~.
Niki ebből nem vett észre semmit ilyenkor csak a lóra figyel. Memphisto sebesen vágtatott a karámban. Lovasa hol ügetett vele, hol pedig lépett.
A mén vágtája olyan fenséges, elegáns volt akár csak egy díjlóé. Ügetése pedig ritmikus, tekintélyt parancsoló. Nyaka ívelt, és izmos, háta hosszú és kényelmes. Fara csapott, erős. Lábai hosszúak, tiszták. Vérében arabok és más nemes fajták lehettek. Feje csukafej, fülei kicsik és élénkek.
Szőre ében fekete, a napfénytől pedig aranyosan csillogó akár valami drága kő. Sörénye és farka ápolatlan és gubancos. De ha Niki így folytatja vele akkor majd nagyon szelíd lóvá változik és engedi majd az ápolást is.
A lány megállította majd megdicsérte Memphistot és leszállt róla. Orrát megsimogatta és kijött a karámból.
A többiek megtapsolták, ő pedig meghajolt. Lordi már féltékeny volt a ménre, amiért gazdája vele foglalkozik.
- Milyen rajt ülni?- kérdezték.
- Olyan más.. Szinte érzem az erőt magam alatt, de olyan kényelmes a háta, mintha felhőkön vágtattam volna!- lihegte lovának hátáról.
- De azt hogy csináltad?- hallatszott.
- Magam sem tudom.. talán a tisztelet és a nyugalom miatt fogad el engem. Káprázatos ló, ilyennel még nem találkoztam! De nem hiszem hogy a nyerget vagy a kantárat bármikor rátehetném... túl szabad ahhoz hogy hámba fogjam mindenféle szerszámmal és nem is akarom.
A mén vágtája olyan fenséges, elegáns volt akár csak egy díjlóé. Ügetése pedig ritmikus, tekintélyt parancsoló. Nyaka ívelt, és izmos, háta hosszú és kényelmes. Fara csapott, erős. Lábai hosszúak, tiszták. Vérében arabok és más nemes fajták lehettek. Feje csukafej, fülei kicsik és élénkek.
Szőre ében fekete, a napfénytől pedig aranyosan csillogó akár valami drága kő. Sörénye és farka ápolatlan és gubancos. De ha Niki így folytatja vele akkor majd nagyon szelíd lóvá változik és engedi majd az ápolást is.
A lány megállította majd megdicsérte Memphistot és leszállt róla. Orrát megsimogatta és kijött a karámból.
A többiek megtapsolták, ő pedig meghajolt. Lordi már féltékeny volt a ménre, amiért gazdája vele foglalkozik.
- Milyen rajt ülni?- kérdezték.
- Olyan más.. Szinte érzem az erőt magam alatt, de olyan kényelmes a háta, mintha felhőkön vágtattam volna!- lihegte lovának hátáról.
- De azt hogy csináltad?- hallatszott.
- Magam sem tudom.. talán a tisztelet és a nyugalom miatt fogad el engem. Káprázatos ló, ilyennel még nem találkoztam! De nem hiszem hogy a nyerget vagy a kantárat bármikor rátehetném... túl szabad ahhoz hogy hámba fogjam mindenféle szerszámmal és nem is akarom.
~*~*~*-*~
" Még hogy nem tűrne meg a hátán az a ló... Niki hókusz-pókuszját én is megtudom csinálni. Memphisto az enyém lesz úgyis, még ma!" hangzottak Kata gondolatai.
A lány Nancy bokszában volt és lova mellett ült. Kezével tolta a szénát kancája elé. Dühös volt a többiekre amiért így bántak vele és nem hagyhatta annyiban.
- Nancy... ha meggyógyulsz akkor eladlak a lovardának... Jó?-borult a ló nyakára.- és majd megszerzem azt a mént... valahogy.
Kata lépteket hallott az istálló folyosójáról. Egész biztos nem az egyik lány volt közeledett. A boksz ajtónál egy fiú állt meg. Balázs volt az a legidősebb fiú a lovasok közt.
- Szia! Balázs vagyok, hogy van a lovad?- érdeklődött.
- Szia! Szerintem jobban, már eszik és iszik is. Jobb kedve van már talán enyhült a fájdalma... Amúgy Kata vagyok ő pedig Nancy. Neked is van lovad...
- Sajnos nincs lovam, de az oskola lovak közt Billy Boyt lovagolom. Most mennem kell, jobbulást a lovadnak és vigyázz rá, szép ló.-köszönt el Balázs.
- Köszi szépen, vigyázok rá! Szia!
" Egész helyes, nem gondolod?" suttogta Kata a kancának. Nancy csak lágyan horkantott és tovább ette a szénát. A lánynak jobb kedve lett a látogatás után és bizakodott hogy találkozik még Balázzsal.
Egy kis idő múlva Gábor is ellenőrizte a lovat és ő is látta hogy javult a helyzet. Megkérte a lányt hogy kenje le lóbalzsammal a sebet, majd ki ment a férfi.
Kész a várva várt 5.! :)
Tudom késve,... de suli+élet! Igyekszem a 6. részt minél hamarabb hozni nektek!
Viki