Rólunk
Szereplők
A szerző
Beszélgess
Fejezetek
Főoldal
◂◂Régebbi // az oldal tetejére \\ Új ▸▸

A múlt...

6. fejezet
2014. február 17. at 8:07

6. Minden megváltozik


  Másnap reggel még melegebb volt odakint. Izabella telefonja zenélni kezdett fél nyolckor. A lány nehezen nyitotta ki szemeit és kikapcsolta az ébresztést. Vett egy nagy levegőt és ki kelt az ágyból, lila falú szobájában nagyon sötét volt, majd felhúzta a redőnyöket. Nagyot nyújtózott és oda sétált az ovális tükre elé. Barna haja hullámos és kócos volt, pizsamája pedig gyűrött.
  Gyorsan bement a fürdőbe és felöltözött. A készülődés közben egy pop dalt dúdolt magában. Egész vidám és friss volt. Alig várta hogy Ladyt láthassa és a barátait. Elindult a lépcsőn le, a konyhába ahol már készült a reggelije. Helyet foglalt az asztalnál és egy "Jó reggelt"-tel köszönt anyjának. Ő pedig egy péksüteményes kosarat tett az asztalra és leült. Benne kalács, kakaós csiga, pogácsa és minden más volt. Iza alig várta hogy neki lásson  a  reggelinek, mivel este korán lefeküdt és nem evett vacsorát. 
  - Jó étvágyat!- mondták.
  Iza maga elé vette a teli kosarat és egy friss, császárzsemlét halászott ki belőle. Felvágta, és sonkát tett bele. Megette majd felállt az asztaltól. Bement a konyhába és egy műanyag palackba üdítőt öntött. Háromnegyed nyolc volt.
~~~~

  Izabella fél óra múlva leszállt a buszról a lovasfarmhoz közel. Vállára vette a vörös-fehér sporttáskáját és elindult az Öreg tölgy bejárata felé. Végig sétált a kavicsos úton, az új fakapu alatt, amelyen a lovarda neve állt égetett betűkkel. A klubház felé ment.
~~~~

  - Szia Iza!- köszönt Zsófi.
  - Helló! Lovak?
  - Jól vannak mentem egy kört. Majd később kijössz gyakorolni?
  - Persze!- mondta.
  A háta mögött újra kinyílt az ajtó, Gábor és a többi lovas lépett be. A tulajdonos azt mondta fontos dologról szeretne beszélni. Mindenki leült egy asztalhoz és ráfigyeltek.
  - Sziasztok! Még nincs itt, mindenki de el kell mondanom valamit. Még remélhetőleg ma érkezik egy új, híres és értékes ló hozzánk. Kérek mindenkit -a tulajdonos kérésére- ne beszéljetek másoknak róla. A titokzatos ló, egy híres verseny ló és egy ideig itt lesz.Valamint vele együtt egy ikerpár is jön akik itt fognak lovagolni. De! Nem tudták saját lovaikat hozni így valószínű oktató lovainkat fogják "használni". És egy lány jön New Yorkból hozzánk ismeretlen időre. Természetesen magyar, versenyzik is. Ennyi lenne, a lovak már várnak titeket.
  Mindenki sugdolózni kezdett és felálltak majd egy ajtón keresztül átmentek az öltözőbe. Memphisto követte Nikit, aki felpattant a hátára. Övtartójából egy vörös fonott nyakmadzagot fűzött ki. Ezt még Izától kapta nem rég, mikor ő egy kisebb vállalkozásba kezdett. Ügyesen felrakta a lóra és ügetést kért tőle. Lova engedelmesen váltott jármódot. 
  A kerítésnél nem sokára Kata jelent meg. Ámulva nézte Niki és Memphisto táncát. Úgy néztek ki, mint egy filmben. Gyönyörű napsütés, csillogó szőrű ló a hátán pedig egy hétköznapi átlagos lány. 
  - Hóóó! Ügyes vagy... - dicsérte a lovat Niki.-Szia Kata. Segítenél nekem?
  - Persze... De miben?
  - Kérlek lassan, óvatosan gyere be a karámba és hozd ide nekem a futószárat.
  - Ööö... Oké.
  Kata úgy tett ahogy barátnője mondta. Lassan bebújt a gerendák közt és elindult a felszerelés felé. Karjait leengedve, nyugodtan közelített. A ló hátrálni kezdett és furcsálta Kata mozdulatait. Ő felvette a kötél tömeget és barátnője felé sétált, először Memphistonak nyújtotta oda hogy megszaglássza. Majd ezután Nikinek adta.
  - Hmmm... Egész nyugodt... Bízol benne?- kérdezte.
  - Igen... Azt hiszem... -válaszolta bizonytalanul Kata.
  - Akkor gyere és ülj fel mögém!
  Niki mosolygott és kezét nyújtotta a csodálkozó és kissé félő lánynak. De nem ellenkezett, megfogta Niki kezét és felugrott. Memphisto kissé megijedt, felkapta a fejét és könnyeden kezdett vágtatni. A lányok meglepődtek, de nem estek le. Kata átnyúlt Niki karjai alatt és megfogta a nyakmadzagot. Barátnője kitárta karjait, mintha csak repülnének. Az erős lónak szinte fel sem tűntek a karcsú lányok a hátán. 
  Ez nagy eredmény volt, hogy mást is felengedett és megtűrt magán Memphisto. Így egy lépéssel közelebb állt ahhoz hogy átlagos lóként élhessen. Vagy akár valaki megvehesse a farmtól és szeresse élete végéig. Ez volt a lovak álma... Egy olyan ember, egy olyan hely ahol szabadon, boldogan és szeretetben élhetnek. Egy olya lovas aki érti a nyelvüket, vigyáz rá és jól bánik vele. Az Öreg tölgy volt ez a hely, a lovasok pedig azok az emberek.
  - Hóóó! Ü-gyes ló! Köszönöm... -mondta Niki, majd leszállt.
  A "köszönöm" fontos hogy mondjuk a lovunknak. "Egy edzésen, lovagláson csak kölcsön adja erejét, szépségét a ló. Ezt meg kell köszönni!" mondogatta Niki a többieknek, mikor a híres szabadidomító kurzusokról számolt be és ott szerzett tudásáról.
  Kata is lecsúszott és bizonytalanul a ló feje felé nyúlt, hogy megsimogassa. A fekete ló finoman bökdöste a lányt az orrával. Niki levette lováról a nyakmadzagot és Katával együtt ki ment a karámból.
  - Mára ennyit... Most hagyjuk kicsit, had' pihenjen. Még később ki jövök hozzá. -tanácsolta Niki.
  - Rendben. Ez ép' elég nagy eredmény volt hogy felengedett és megtűrt a hátán. Túl sokat ne várjunk tőle.
  - Pontosan. Majd holnap is dolgozom vele és ha van kedved akkor gyere te is.
  - Még hogy van-e kedvem? Mindenképp jövök és segítek! Addig is tanulok tőled.

~~~~

  Zsófi Melissa bokszában volt, éppen leápolta. Haflingi kancája élvezte a törődést. Izabella az istálló folyosóján vezette Ladyt ki a karámba. Mindketten felnyergelték lovaikat, és felültek rájuk. Az istálló ajtaján ki volt függesztve egy beosztás amin megnézhették éppen melyik pálya, karám volt szabad. Szerencsére a gyakorló ugrópálya szabad volt.
  Elindultak lovaikkal hátra.
  A farmon már javában zajlott az oktatás, a lovastorna. Voltak akik csak bokszot takarítottak vagy lovakat ápoltak le. 
  A lányok oda értek a félig felépített pályához ahol először bemelegítettek. Negyedóra múlva Zsófi célba vett egy fehér-sötétkék, alig 1 méteres akadályt. Melissa felmérte a rudak magasságát, majd hibátlanul átugrotta. Zsófi az ugrás után ügetni kezdett lovával és megkerülte az akadályt. Izán és Ladyn volt a sor, akik ügetve mentek rá az ugrásra. Lady sajnos korán ugrott és egy rudat levert. De lovasa tudta, hogy másik akadályt kell vele ugrania, hogy jó élménnyel "távozzanak" a pályáról. A Szivárvány ugrást választotta Iza, ami kicsit alacsonyabb volt az előzőnél. Most is csak ügetve lovagolt rá, de ezúttal sikeresen értek földet. A kancát ezután megdicsérte. 
  - Tudom elrontottuk, de a második jobb volt.-mondta végül.
  - Így van! Jól tetted hogy még egyet ugrottál... A többiek merre lehetnek? Niki és Kata Memphistonál volt. Őket láttam, de a többieket nem...
  - Nem tudom, lehet hogy kilovagoltak? Mondjuk akkor csak szóltak volna... De azért nézzük meg nem? 
  Zsófi bólintott, és a hátra irányították lovaikat. A többiek csakugyan ott voltak. A lovak alakja rajzolódott ki a tölgy csoport közelében. A világosabb nyeregalátétek feltűnőek voltak. Iza Ladyt vágtára sarkallta és a kis, kitaposott úton indult el. Zsófi követte őket.
  Nemsokára odaértek a hatalmas fák alá, ahol lovaikat kikötötték. A lányok besétáltak a tölgyek közé. A napfény nem szűrődött be oda. Minden csendes volt, csak a fákat fújta a szél.
  Iza hátra nézett, mintha valami reccsent volna mögötte. Mikor visszafordult valaki elé ugrott a sötétből.
  - Úristen!! Bori megzakkantál?- sikította.
  Bori csak nevetett már a szemét törölgette. A többiek is előjöttek és mindenki dőlt a nevetéstől. Végül Iza is belátta hogy ez mekkora "poén" lehetett és hogyan sikított az nagyon vicces volt.
  - Na és hová lett Zsófi? Ez már nem vicces... Egyszer már elsütöttétek ezt a viccet.-mondta.
  - Tényleg nem tudjuk! Zsófi, merre vagy?- keresgélte Bori.
  - Mögötted!!-kiáltotta.
  Bogi ijedtében egy nagyot ugrott előre és egy tompa sikoly is hallatszott. Zsófi a nevetéstől a földre esett és úgy hempergett mint egy valóságshowban az egyik szereplő. Még szerencse hogy a barna lovaglónadrágja volt rajt. Azt nem féltette összesározni. Bogi kezét nyújtotta és felsegítette a földről.
  A többiek végre befejezték a nevetést.
  - És hogy-hogy ide jöttetek? Ráadásul nélkülünk?-kérdezte Iza.
  - Hát ezeket az újdonságokat akartuk átbeszélni... Plusz az én ötletem volt. Tudtuk hogy úgyis jöttök. Bocsi ha nagyon megijedtetek...-felelte Evelin.
  - Ááá, dehogy! Mindennap a sötét erdőben ijesztgetnek, ne viccelj! Semmi... vettem a poént! Akkor beszéljünk mert nemsokára segítenem kell Krisztának. Ma én csinálom a kaját vele.
  Mindenki elindult ahhoz a tölgyfához, amibe még nem rég a nevüket vésték bele. Itt sokkal világosabb volt, fiatal fák voltak nem értek olyan magamra mint a legtöbb.
  - Tehát én kicsit hallgatóztam ma, épp Gáboréknál voltam az irodában. Majd megszólalt a telefon, de nem ott vette fel hanem kiment a nappaliba. Hallottam hogy valami angol nevet említ. És egy lovat. Tudtam hogy azokról beszél akik ma jönnek. Ezért ott az irodában felvettem a telefont. És valami Thomsonról beszéltek... Ha jól értettem akkor az egyik lovas Niki, a másik pedig... Martin talán..- mesélte Kyra.
  - Akkor egy fiú-lány ikerpár jön? Várj akkor ők angolok és magyarok? -kérdezte Évi.
  - Ezt nem tudom hogy van, de ha magyarul tudnak az elég. Szerintetek milyenek lesznek? Mármint kedvesek, kicsit beképzeltek, csendesek... Vagy egyáltalán kijövünk velük?
  - Szerintem akár milyenek lesznek, mi akkor is fogadjuk őket kedvesen... talán meglepődünk. Csak ne ítéljünk hamar! És ez a titkos, híres verseny ló?- javasolta Maya.
  - Tényleg... Olyan furcsa hogy titokban kell tartani, hogy egy ló itt van... Talán olyan híres? Vagy drága...-gondolkodott Angi.
 Pár percig még beszélgetett az Old Oak Riders, majd felültek lovaikra és visszaindultak.
  - Nancyvel mi van? A doki mit mondott?-érdeklődtek.
  - Kovács doktornő azt mondta, már szép a seb, de 3-5 hetes pihenőre kell fogni a lovat.-ismételte Iza a lódokit.
  - Ez mind szép és jó... De min' fog Kata lovagolni? Csak mert nem fogja kibírni... Én sem tudnám. De hagyjuk is... Nem vágtázunk? Délceg nagyon szeretne.
  - De!-kiáltották egyszerre.
  És mint a galopp versenyen, úgy indultak el. Fecske, Délceg és Airan volt elől. Csak úgy száguldottak a mezőn. A lovak sörényét tépkedte a szél, patkóik dobbanása töltötte ki a teret.
  Igaz még nem nagyon voltak versenyek, de Zoé és Fanni már szorgalmasan edzettek. Ketten együtt gyakoroltak lovaikkal. Ők elég maximalisták voltak és minél többet akartak kihozni lovaikból idén.

~~~~

  Félóra múlva a lányok már javában tevékenykedtek. Voltak akik edzettek, gyakoroltak vagy takarítottak. Iza Gáboréknál volt és a konyhában segített Krisztának. A látogatóknak, kisgyerekeknek és oktatóknak készítettek valamit délutánra. Ketten zsemléket vágtak fel, amikbe felvágottat, margarint és paradicsomot tettek. Ezeket pedig átvitték a klubházba. A lovaknak pedig kis zab, korpa, kukorica golyókat gyúrtak. Ebből minden lónak járt 2-3 szem.
  - Kész is!-sóhajtott Kriszta.- Köszi a segítséget.
  - Nagyon szívesen... Ööö...Kérdezhetek valamit?-kezdte óvatosan a lány- Tudsz valamit arról a a családról?
  - Aha... Innen fúj a szél. Hát Angliában éltek, az apa fél angol és magyar, az anya pedig teljesen magyar. Valami családi ok miatt haza költöznek. A lóról pedig "nem tudok semmit"-kacsintott Kriszta.- De 20 perc múlva és itt lesznek úgyis. A lánnyal beszéltem, kedvesnek tűnik.
  "Kedves?" ismételte magában Iza. Vajon ez ugyanazt jelenti mint a tinik közt? Hogy aranyos, segítőkész és szerény az illető. Izabella kilépett a klubházból, majd az istálló felé vette az irányt. Lady még néhány lóval volt ott az egyik kisebb karámban. Mikor hallotta lovasa lépteit, örömében nyeríteni kezdett.

~~~~

  - Itt vannak!!- kiáltotta Iza.
  A lány Lady hátán ment hátra a pályákhoz ahol a többiek lovagoltak. Mindenki csodálkozott. De azonnal követték őt. Előre sétáltak hogy fogadhassák a vendégeket. Egy szép fekete autóban jöttek. Behajtottak a farmra. Az autóval fékeztek, majd oldalt leparkoltak.
  Mindenki ott volt, még Balázs is. Kata kissé elvörösödött mikor meglátta őt, de a többiek nem vették észre. Niki, Zoé és Fanni is ott álltak. Lady Izabella mellett legelészett.
  Gábor odasétált az autóhoz. Egy magas, barna hajú férfi szált ki belőle. Kezet fogtak. Az idegen férfi bizonyára fontos ember volt, külseje ezt sugallta. Öltözete üzleties volt, gondosan tisztított inget viselt és sötét farmert, fülén egy telefon headset volt. Majd a jobb első ajtó nyílt ki. Egy fiatalos nő lépett ki, nagy mosollyal üdvözölt mindenkit. Majd a hátulról egy lány szállt ki. Kissé meg volt szeppenve. Átlagos lány volt, egyszerű fekete lovaglónadrágban és egy fehér póló volt rajt.
  A másik oldalon egy fiú bukkant fel. Körülbelül 14-15 éves lehetett. De ő nem éppen volt olyan visszafogott. A lányokat végig nézte, és Zoéra kacsintott. Ő erre felhúzta a szemöldökét és nevetni kezdett. A lány odasétált a többiekhez hogy bemutatkozzon.
  - Sziasztok! Thomson Nicole Saskia vagyok... Már régóta lovagolok. Van egy lovam is, de sajnos még nem jöhetett el. A bonyolult szállítási eljárások miatt.- mondta félénken.
  - Szia! Bori vagyok. Ők itt Iza, Bogi, Zoé, Fanni, Réka, Evelin, Andi, Zsófi, Maya, Kyra, Angi, Kata, Niki, Évi és Balázs. Nem várjuk el, hogy megjegyezd mindenki nevét azonnal, ez így biztos sok. Ha bármi gond van akkor engem is megkereshetsz, de szerintem a többiek is segítenek majd. Ha gondolod körbe vezetlek.
  - Köszi, de még van papírmunka és hasonlók. Valamint Gáborral is meg kell beszélnem a lovam ügyét. De majd talán később meg kereslek.
  Nicole tisztán beszélt magyarul, csak néha ejtette furcsán a szavakat. Ez természetes, Angliában egy magyar iskolában tanult. Emellett lovagolt. Kedves volt, és mosolygós. A testvére nagyon elütött tőle. Mikor a lányokhoz oda ment szinte egyből flörtölt Zoéval és Kyrával. Ők csak nevettek ezen. Ő Martin volt, ő is lovagolt bár inkább -elmondása szerint- a motorok jobba illettek hozzá.
  "Családi okok miatt költöznek ide" ismételte Iza később a lovardában. Kriszta a vendégek érkezése után elmondta, a kis vendéglakásban fognak lakni a farmtól távolabb, ideiglenesen. Ami szintén a farm része, de a többit lebontották, ezt pedig csak túrákon használták tovább. Még régebben fel lett újítva, minden szükségletnek megfelelően.

~~~~

  Másnap délelőtt a lányok ugró edzésre készültek. Lovaikat bemelegítették az egyik téglalap karámban, majd átmentek a szomszédos verseny- és ugrópályára. Gábor öt különböző akadályt épített fel. Ezen mindenki részt vett. Az összes Old Oak Rider csapattag és még néhány ügyesebb lovas. Ugyanis nemsokára lesz egy körzeti csapatverseny. Idén nyerni szeretnének a városi lovardával szemben.
  De az edzés végén Gábornak fontos dolga akadt. Így a lányoknak kellett elrakni az akadályokat.
  Félóra múlva egy nagy fekete Ford Jeep érkezett a farmra. Mögötte sötétkék-szürke lószállító volt. Az autó vezetője dudált Gábornak, aki kiszállt és beszédbe elegyedt vele. Memphisto nyerítésbe kezdett, mivel egy ló is érkezett. A férfiről közben kiderült hogy lovakat ment kereskedőktől, vágóhidakról. Egy Alchasar nevű, kissé agresszív herélt sportlovat vezetett le. A gazdája megbetegedett és egy "megbízható" helyre adta el. De onnan egy kereskedőhöz került át. Itt talált rá Ernei István, aki ide hozta.
  Tudta hogy Gábornak oktató és verseny ló kell. A papírok tisztázása után kapott bokszot, a félzárt istállóban. Itt a bokszból a ló közvetlenül kitudott menni.
  - Szép ló!-mondta Fanni.-Kitűnően ugorhat ezzel az alkattal. Bár kicsit bizalmatlan, remek ló lehet.
  - Igen, de majd talán Niki tudna vele dolgozni...Nem?-kérdezte Zsófi.
  - Dehogynem... Bár inkább Kata foglalkozzon vele. Ő is egész jól dolgozik Memphistoval...
  Kata eléggé elvörösödött, de örült hogy Niki ezt mondta. A többiek nem nagyon értették Nikit, de tudták hogy ő érti a dolgát.
  - Képzeljétek ma még fel is ültünk rá ketten! Memphisto már szóra is elkezd ügetni, bár még nem csatoltam rá a futószárat.-mesélte Niki.
  - Tényleg Kata is felült Memphistora? Ez szuper... És mosz mit csináltok majd?-törte meg a kínos csendet Réka.- Majd esetleg segítenél nekem Zsuzsinál?
  - Persze...

~~~~

  Még délután átvezette Niki Alchasart  egy kisebb karámba. Mivel Memphisto foglalta el a "suttogó" karámot ezért a lányoknak ketten le kellett reteszelni raklapokkal a sarkokat. A lovat elengedték majd Kata felült a hátára. Egy nyakmadzaggal lovagolta, Niki pedig hajtotta. A lovas lánynak az jutott eszébe mikor Nancyn futószárazták először. Olyan boldog volt az óra után, és azóta -már egy éve- csak őt lovagolta. Könnyes lett a szeme. Hiszen még így sem biztos hogy ülhet rajt újra. De most koncentrálnia kellett a feladatra.
  - Jó, nagyon szépen dolgozik. Na mára ennyi elég.. Hóó! A jó hír hogy szívesen és jól dolgozik. A rossz hogy nincs állandó lovasa.
  - Igen jól dolgozik. Talán az új lány. Nicole majd elvállalja, amíg nincs itt a saját lova.
  - Lehetséges. Köszi hogy segítettél.
  Kata leszállt a lóról majd megdicsérte. Gyönyörű nagy barna szeme volt.
  Alchasar, vagy ahogy Niki hívta; Alcsi egy szép pej volt herélt volt. A papírok szerint Holland sportló, vagy 170 cm magas. Fején széles hóka fehérlett és mind a négy lába kesely volt. Ernei szerint díjugratásban versenyzett és többször nyert is. Lábai tiszták voltak, bár kissé ápolatlanul nézett ki. Érthető azok után hogy elmondták honnan jött. Szerencsére nem felejtett el semmit, talán kicsit más lett. De látszott rajt a remény fény sugara.
  Niki szerint vele nyerhetnének a csapatversenyen, ha addig felkészül.

Szerzőijog

A blog egész terjedelmét szerzői jog védi! Mindeg jog fenntartva!
Felhasználáshoz írásbeli engedély: e-mail-ben kizárólag!